Szakítás
„El kell engedned a múltad, hogy lehessen jövőd.”
„Csakhogy épp a gyenge tudjon erős lenni és elmenni, ha az erős túlságosan gyenge ahhoz, hogy a gyengének fájdalmat okozzon.”
„A tudata egyedül úgy volt képes elviselni a szenvedést, ha kikapcsolta az érzéseit, így a nő minden érzelmét elveszítette.”
„Amibe nem halsz bele, attól megerősödsz!”
„Egyszer egy napon, megfogod kérdezni tőlem, mi fontosabb nekem, te, vagy az életem? Azt fogom válaszolni, hogy az életem! És te elfogsz menni tőlem anélkül, hogy tudnád, hogy te vagy az életem!”
„Rohansz az elérhetetlen végtelen felé, s ebben az őrületben olyan jónak és szépnek látlak, Milyen nem voltál s tán nem is leszel soha.”
„Ha egyszer úgy döntöttél, hogy megteszed, tedd meg, és vállald a következményeket.”
„Amikor megszakad a szív, tisztán hallható egy halk, pattanó hang, nagyon lágy és nagyon finom, mint a farost roppanása.”
„Ha a szíveden ütnek sebet, a vérzés épp elég heves ahhoz, hogy belehalj.”
„Közelebb, egyre közelebb kerülök hozzá, de talán soha nem érhetem el. Talán csak azért közeledünk egymás felé, hogy azután örökre elváljunk.”
„Az idő begyógyítja a sebeket, de nem végez plasztikai műtétet.”
„Akit szeretsz ne hagyd el valakiért, aki tetszik, mert aki tetszik, egyszer elhagy valakiért, akit szeret.”
"Elmentél és magaddal vittél engem is aki itt maradt, nem hasonlít hozzám."
"Akarom érezni ahogy csókol a szád, akarom érezni bőröd illatát. De csak fekszem az ágyon, a csöndet hallgatom, s könnycseppek folynak az arcomon."
"Ne írd nevem a porba, mert elfújja a szél! Írd nevem a szívedbe, mert ott örökké él!"
"Nem fogok sírni. Már nem. Csak úgy tud fájni!"
"Szeretni: sóhaj füstje, kósza gőz Majd szikratűz a szembe, hogyha győz, S ha fáj, könnyekből egy nagy óceán."
"Addig vagy boldog, amíg van aki szeret, aki a bajban megfogja a kezed! És hogy milyen fontos is neked, csak akkor tudod, ha már nincs veled."
„Légy ura lelkednek!”
„A szó megállítható, de a hatás nem.”
"Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell, s akit szeretünk, azt nem felejtjük el."
"Ne sírj mert vége lett - Mosolyogj, mert megtörtént"
"Csak maradj magadnak bíztatóm valál, Hittem szép szavadnak mégis megcsalál."
"Szívem dobog sírva, Hisz név várja vissza, Hogy újra magába zárhassa, S örökké ott tartsa."
"A mennyben 1000 év egy pillanat, viszont a pokolban egy pillanat is örökkévaló szenvedés! Veled a mennyben érzem magam, nélküled a pokolban!"
"Ég a szenvedély És lám jön szenvedés Elmúlt mi volt Jön egy világ Tele rossz Mi volt Elmúlt olykor!"
"Nem mondom azt, hogy nem tudok nélküled élni. Mert tudok. Csak nem akarok."
„A szívben tátongó űrt nem lehet egy dugóval elzárni.”
"...ha egyszer rossz, akiben annyira megbíztál, Tőr a szívben, máris meghaltál..."
"Minden történet véget ér valahol, de az életben minden vég valami újnak a kezdete!"
„Mikor rózsát látok te jutsz az eszembe, ha a neved hallom könny szökik a szemembe. Nehogy azt hidd, hogy el foglak feledni, mert én téged örökké foglak szeretni.”
"Megpróbáltalak levegőnek nézni, de rájöttem, hogy levegő nélkül nem tudok élni."
"Erős a sodrás és elvisz az ár, más csókol, más szeret és más karja zár. De emléked őrzöm, szívembe temetem, bárhova bújsz, én sosem feledem."
"Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek."
"Aki kemény, az könnyebben törik."
"A barátság gyakran végződik szerelemmel, de a szerelem sose végződik barátsággal."
"Minden összecseng, rejtve semmi nem marad, bárhogy titkolod."
"Találkozás és búcsúzás az élet annyi csak, Valaki jön, valaki megy, S az emlék megmarad."
"Gondolj rám, őrizz meg engem a szenvedély múltán, Ha véget ér, ígérd meg azt, hogy néha gondolsz rám! Hogyha majd egészen távol jársz, ha szíved máshoz húz is tán, Kérlek ne feledj el végleg, gondolj néha rám!" |